Legyél az! Zárd le a megkezdett és be nem fejezett dolgokat, mert amíg nem teszed, addig nem tudsz szabad lenni. Ennyire egyszerű az egész.
Minden, amit valaha elkezdtél és valami miatt félbehagytál, az visszahúz és lecövekel téged. Olyan, mintha egy erős szállal kötne a múlthoz. Minél több ilyen dolog van, annál nehezebb az előrehaladás. Egyszer volt egy okod arra, hogy valamit elkezdj a múltban, de valahogyan lebeszélted magad arról, hogy be is fejezd. Mindegy, hogy mi volt az oka, valamiért félbehagytad…
A mai világban rengetegen elkezdünk és félbehagyunk dolgokat. Megnyitjuk az oldalakat, de közben eszünkbe jut valami más, ami érdekes, aztán asszociálunk egy harmadik dologra és nyomban rá is keresünk. Pillanatok alatt ott van 6-8 oldal megnyitva a gépen, vagy a telefonon és egyiket sem olvassuk végig, hanem már ugrunk is a következőre. Tényleg szörfözünk az információ tengerében…
De ami még ennél is jobban leköti és elnyeli a ma emberének energiáit, az az, hogy mindent magával akar cipelni. Hátha jó lesz még valamire. Elmentjük és rendszerezzük a leveleinket, mappákba rendezzük a fontos iratainkat, kategorizáljuk a fényképeinket és persze közben megcsörren a telefon, vagy jön egy fontosnak vélt üzenet, vagy csak ránk ír valaki. Máris abbahagyjuk a rendszerezést, raktározást. Nyomban ott vannak a félig rakott mappák, ki nem olvasott könyvek.
Ez pedig azt okozza, hogy kezded azt hinni magadról, hogy olyan ember vagy, aki mindent félbehagy. Már nem azért blokkolsz le, mert félsz a kudarctól, vagy nem tudod, hogy mit kezdj majd az esetleges sikerrel, hanem azért, mert tudod, hogy úgysem fejezed be!
Ez maga a kis halál.
Pedig tudod, hogy a kosármeccsen is az a legkirályabb játékos, akire kijátsszák az utolsó figurát. A befejezőember. Azért ő a kulcsfigura, mert az edző és a többiek benne bíznak a leginkább. Ő az ugyanis, aki a legtöbb dolgot befejezte korábban. Lehet, hogy nem a legjobb dobó, vagy nem a legmagasabb játékos, még csak nem is a legtehetségesebb. Egyszerűen csak egy olyan ember, aki el meri vállalni a dobást. Elindítja és be is fejezi a mozdulatot. Lehet, hogy nem jön össze és ezért kikap a csapat, de ez a dolog lényegét tekintve nem fontos. Csak az a fontos, hogy megcsinálja. Elkezdi és befejezi. Ez a varázslat. A csapat varázslata, a játék varázslata és igen ez az élet varázslata…
Az élet mindig azokat jutalmazza, akik végigcsinálják. Nem a legtehetségesebbeket, nem a legokosabbakat, nem a legkreatívabbakat... Csak azokat, akik elkezdenek valamit és be is fejezik bármi áron. Ők kapják az élet legnagyobb kincsét: a SZABADSÁGOT.
