Akik közelebbről is ismernek, tudják rólam, hogy imádom az igényes, magas minőségű borokat, gasztrokultúránknak ezt a megújuló, egyre szebb arcát mutató, gazdag szegmensét. Miután elmúltam 40, megértem, mint a jó aszúk és bordóiak, s most már elbűvöl ez a világ. De persze nem volt mindig így…

• 10 évesen nem értettem, hogy mit szeretnek a felnőttek ezekben a furcsa italokban
• 20 évesen nem a minőségre mentem, hanem csak a hatásra
• 30 évesen nem foglalkoztam azzal, hogy különbséget tegyek sör, bor, vagy alkalomadtán rövidital között
• 40 évesen pedig „megtértem”

Gyanítom, hogy sokan hasonló pályát futnak be kishazánkban, hiszen valahol ez felel meg az életkori sajátosságainknak. Annak, ahogy egy ember változik.

Ez egyben egy minőségi változás is volt nálam, hiszen rájöttem arra, hogy valóban óriási különbségek vannak ital és ital között.

Korábban, amikor vettem egy italt a szupermarketben, az első, amit megnéztem az ár volt. Általában 600-800 Ft körüli borokat választottam, akár magamnak vettem, akár ajándékba valakinek. Ez pedig pontosan azt jelentette, hogy önmagamat a szupermarketben alulról a második polcra helyeztem. Hangsúlyozom, hogy önmagamat helyeztem oda.

A döntés nem arról szólt, hogy anyagilag mit engedhetek meg magamnak, hanem arról, hogy volt a fejemben egy maximális ár, amennyit én hajlandó voltam fizetni egy palackért. Én 800 Ft-os borvásárló voltam. Úgy éreztem, hogy nekem ennyi jár, és ennyit még kifizethetek lelkiismeret furdalás nélkül.

Az a helyzet, hogy ez az élet számtalan területén megnyilvánult velem kapcsolatban és valószínűleg ugyanígy van veled is.

Azt javaslom, hogy helyezd magadat egy magasabb polcra! Csoda fog történni az életedben!

Persze már szinte hallom is a kifogásokat:

• Venném én a drágábbat mindenből, de nincsen rá pénzem.
• A körülményeim miatt nem engedhetem meg magamnak.
• Én nem is igazából akarok luxustermékeket vásárolni.
• Nem vagyok sznob.

De most komolyan. Nem lenne jó legalább kipróbálni igényes dolgokat? Olyanokat, melyek sokba kerülnek. Ha nem okozna problémát, hogy kifizesd az árát, akkor is az alsó polcról választanál?

Pedig mindez a legtöbbször csak gondolkodásbeli váltást jelent. Egy döntést, melyet magaddal kapcsolatban hozol és ragaszkodsz hozzá. Amikor úgy döntöttem, hogy nekem jár a magas minőségű élelmiszer, ruha, vagy épp egy palack bor, akkor azt vettem észre, hogy mégsem lett kevesebb a pénzem.

Mivel úgy döntöttem, hogy ez jár nekem, valahogy az élet is könnyebben odaadta. Ráadásul egy komolyabb italt az ember nem nyakal be csak úgy. Szagolgatom, ízlelgetem, játszom vele. Tovább kitart és nagyobb élvezetet nyújt. Tulajdonképpen ez a kulturált borfogyasztás. Mértékkel, élvezettel, megadva a módját.

Egyszer valakitől azt hallottam, hogy arra való a fejünk, hogy felemeljük.

Hát emeld fel, mert akkor tudsz a magasabban lévő polcról választani! Helyezd önmagad magasabbra!